Miután 1806-ban kikapott Napóleontól, a Treaty of Tilsit sebesítette meg a porosz hadsereget, így az egykor büszke országnak csak egy apró állandó hadserege maradt. A szerződés szövegének megkerülésére tett ötletes erőfeszítések ellenére a Hundred Days hadjáratban harcolni készülő porosz hadsereg nagyrészt önkéntes Landwehr milíciából (szó szerint országvédőkből) állt.
A rosszul felszerelt és gyenge kiképzésű Landwehr gyalogos és lovassági ezredek puszta létszámukkal és elszántságukkal pótolták ezt a hiányosságot. A Landwehr minőségétől függetlenül az elit jäger (vadász) egységek továbbra is előretörnek, védik és zaklatják az ellenséget.
*A fenti szöveg automatikus fordítással lett létrehozva. Az eredeti, idegen nyelvű leírást az alábbiakban találod.
After losing to Napoleon in 1806 the Treaty of Tilsit neutered the Prussian army, allowing the once proud country only a tiny standing army. Despite ingenious efforts to circumvent the wording of the treaty, the Prussian army that mustered to fight in the Hundred Days campaign was mostly made from volunteer Landwehr militia (literally, country defenders).
Ill-equipped and poorly trained, the Landwehr infantry and cavalry regiments made up for this deficit with sheer numbers and fierce determination. Regardless of the Landwehr quality, the elite jäger (hunter) units still skirmish ahead, protecting them and harrying the enemy.
